NOÉ KRISZTINA
Számolási készséget fejlesztő játékok
A matematika tanulása során rengeteg gyakorló feladatot végeztetünk el a gyerekeinkkel otthon (összeadás, kivonás, számszomszédok, számsorfolytatás, szorzótábla...), s ezek nagy részét írásban, ami időnként számukra -valljuk be őszintén - fárasztóvá válhat. Íme néhány lazító, s egyben fejlesztő, játékos gyakorlat!
Számlálás oda-vissza
Pld. a 100-as számkörrel való ismerkedés részeként segít a számok egymás utániságának, egymáshoz való viszonyának felismerésében. Az “oda-vissza” irányban történő számolás hozzájárul a számszomszédok megismeréséhez, az összeadás-kivonás során a tizesátlépés megértéséhez.
Játszható változatok:
A játékvezető elindítja sort 34, 35, 36, 37.. folytasd!, illetve 87, 86, 85... Haladhatunk sorban, össze-vissza, s egy kicsit nehezebb változata, mikor úgy haladunk sorban, hogy néhány gyerek “nem szólal meg”, csak rámutatunk, s a következőnek úgy kell folytatni, mintha az ő számaik is elhangzottak volna! Természetesen játszhatjuk nagyobb számkörben is. (Nehezíthetjük úgy a játékot, hogy a játékvezető azt mondja: Sorold fel a 24 és a 36 közötti számokat! Sorold fel a 45 és a 28 közötti számokat! Sorold fel a 25-nél nagyobb és a 43-nál kisebb számokat! Sorold fel a 97-nél kisebb és a 78 nagyobb számokat! Sorold fel a 36 és az 54 közötti nem páros számokat...)
Számsorfolytatás
Hasonló módon játsszuk, mint az előző játékot, csak itt nem egyesével számlálunk, hanem fel kell ismerni és folytatni az adott szabály szerint, bármilyen számkörön belül (növekvő-csökkenő, valamint kéttényezős/ meg három, ból öt/ számsorok) Alkalmas a szorzótáblák előkészítésére oly módon, hogy az adott szorzótábla számait adjuk fel a gyerekeknek folytatandó számsorként, illetve a játékvezető elkezd egy szorzótáblát, s azt kell tovább folytatni, aki rosszat mond, kiesik.
Keressd meg a szomszédaim!
Ennek a játéknak a segítségével a számszomszédokat gyakoroltathatjuk, szintén bármely számkörön belül. Megneveztethetjük az általunk mondott szám mindkét szomszédját, de kérhetjük csak a kisebb, vagy nagyobb számszomszédot. Alkalmas egyes-tízes-százas-ezres számszomszédok, illetve a kerekítés gyakorlására is
Gondoltam egy számot
Fejszámolás fejlesztése, alapműveletek gyakoroltatása többféleképpen:
1. Gondoltam egy számot ez a 26+37, ez a 40-16, ez a 6x8.. Melyik számra gondoltam?
2. Alkalmas matematikai alapfogalmak - összege, különbsége, szorzata, hányadosa - gyakoroltatására is (45+27 összege, 74 és 39, 9 és a 7 szorzata, a 28 és a 7 hányadosa, illetve a 24 hatodrésze).
3. Legnehezebb változata egyben az inverz gondolkodás fejlesztése is. Pld: Gondoltam egy számot, nála a 25 néggyel kevesebb, nála a 40 hárommal több.
(Előfordulhat, hogy gyermekeink a műveletek végzése során, főleg kezdetben -legyen az összeadás-kivonás, számsorfolytatás, szorzás-használják az ujjaikat. Engedjük nekik otthon és az iskolában is! Később maguktól válnak majd meg tőlük.)
Készüljünk együtt az iskolára! - Segítő tanácsok szülőknek
Mint jeleztük is sok figyelem- emlékezet - gondolkodás fejlesztő játék alkalmas az iskolába készülő gyerekek számára is. Ezeken túl, most néhány olyan fejlesztendő területet ismertetnénk, melyek megfelelő szintű fejlettsége szintén szükséges a problémamentes iskolakezdéshez. (Emlékeztetőül megjegyeznénk, hogy mi az iskolába készülő óvodásokon a hetedik életévüket még a tanévkezdés előtt betöltött gyermekeket értjük.) E játékok, fejlesztő feladatok leírásával természetesen nem az a célunk, hogy mini iskolásdira kényszerítsük a szülőket és a gyerekeket, csak egy kicsit szeretnénk bemutatni, körbejárni azon területeket, melyek megfelelő szintű fejlettsége szükséges az eredményes iskolakezdéshez. A hangsúly itt is a játékosságon, az önfeledt szórakozáson kell, hogy legyen!
Téri tájékozódás fejlesztése
Az első osztályos gyermekeknek tisztában kell lenniük a jobb és a bal, valamint az alatt –fölött – között -mögött- mellett-előtt viszonyfogalmakkal. Tisztában kell lenniük nemcsak a saját testükön, hanem térben elhelyezve a tárgyakat, s síkban a feladatlapokon is. A téri tájékozódás fejlesztésének programját 3 fő szakaszra osztanánk, melyeknek egymás után kell következniük:
1. Téri tájékozódás fejlesztése saját testen, saját testből kiindulva. A gyerekeknek először saját testhatáraikkal, saját testrészeikkel kell tisztában lenniük ahhoz, hogy pld. megértsék a jobb-bal irányokat, s azt papíron (síkban) is felismerjék alkalmazzák.
Ezt leginkább mozgásos játékokkal fejleszthetjük. Gyermekeknek legyenek képesek testrészeik (fej, nyak, váll, törzs, hát, has, mell, derék, lábak-karok, majd
később: csukló, könyök, tenyér, kézfej, térd, comb, boka, sarok, talp) utasításra történt megmutatására, majd megnevezésére először saját testükön, majd más testén is.
Ezután következik a saját testből kiindulva a téri irányok fejlesztése kezdetben csak az alatt –fölött -mögött-között és a mellett irányokat gyakoroljuk: Nézz felfelé, fordulj gyorsan a hátad mögé, nézz a lábad elé!.. Használhatunk labdát is: Emeld a labdát a fejed fölé, add át a labdát egyik kezedből a másikba, tedd a labdát a két összezárt sarkad mögé-bokád elé, tedd a labdát az egyik majd a másik válladra, állj terpeszbe, tedd a labdát a két lábad közé, térden menj úgy végig, hogy a labdát e fejed fölött tartod, mindkét kezeddel fogod!...
Ebben a szakaszban a leghosszabb időt a jobb-bal kezük, lábuk ismeretének kialakítására kell fordítani (eddigi tapasztalataink alapján mondjuk ezt).
Ebben segíthetjük úgy a gyerekeket, hogy amíg még nem ismerik fel biztosan melyik a jobb -bal kezük, addig pld. a jobb kezüket megjelölhetjük, mondjuk egy kis szalaggal átkötjük, vagy a bal kezük fejére egy kis szívecskét rajzolunk.
2. Téri tájékozódás fejlesztése a térben kis tárgyakkal
Ebben a szakaszban a saját testből indulunk ki, majd elvonatkoztatunk, s kis tárgyakat viszonyítunk egymáshoz. Kezdetben használjuk itt is még a kis szalagot vagy a szívecskét.
Először saját testükön kell a jobb- bal stb. irányokat felismerni. Olyan feladatokat adhatunk, hogy emeld fel a bal kezed, mutasd meg a jobb lábad, fogd meg a bal kezeddel a jobb bokádat, vedd a labdát a jobb kezedbe, tedd a labdát magad mellé a földre a bal kezed felöli oldalra!.. Nagyon sokat segít a szalag (szívecske) használata abban is, hogy felismerjék társaik jobb-bal kezét, akkor is, ha egymás mellett állnak, akkor is, ha szembe vannak egymással. (Az a kisgyermek, aki, ha az édesanyja leül vele szembe, s megkéri arra, hogy mutassa meg előbb melyik a saját jobb keze, majd melyik a vele szemben ülő édesanya jobb keze, s határozottan rámutat, az a kisgyermek már kialakult testsémával, biztos téri tájékozódással rendelkezik. Természetesen egy hosszú folyamat eredménye, s nem győzzük hangsúlyozni, az iskoláskor kezdetére kell kialakulnia. Tehát ezek a játékok nyugodtan lehetnek a nyári szórakozás részei!
Következő lépés mikor már pld. egy kisautó, vagy egy baba, kinder figura lesz a kiindulópont, s ehhez viszonyítva kell kis korongokat, golyócskákat pakolni: Tedd az autó elé a golyót, tedd az autóra a golyót, tedd az autó fölé a levegőbe a golyót, tedd az autót két golyó közé, tedd az autó mellé a bal oldalra (a bal kezed felöli oldalra, melyik is a bal kezed?) a golyót!.. Később már ezekre a segítségekre (fölé a levegőbe, melyik is a bal kezed) már nem lesz szükség. Mindig kérdezzünk vissza a játékos fejlesztés során a gyerekektől: Hová tetted a golyót? Hol van golyó? Vedd el onnan a golyót! Honnan vetted el a golyót?.. Ez a foglalkozásnak egy nagyon fontos része, mellyel gyakoroltatunk, ellenőrzünk, s a grammatizmust (nyelvtanilag helyes kifejezések) is fejlesztjük.
Kommentáld!