Egy cég, egy intézmény vagy akár a társadalom jövőjének tervezésekor az egyik legfontosabb kérdés alighanem az, mi történik majd a felnövekvô generációkkal. Az, hogyan viszonyulnak a jövő felnőttei egymáshoz és környezetükhöz; hogy mit szeretnek majd s mit ítélnek el; hogy mit hajlandók és mit nem megérteni, befogadni, vagy éppen fogyasztani, mind jórészt gyermekkori szocializációjukon múlik. Mindez pedig elsősorban azon, milyen ismereteket, készségeket és szemléletet kapnak iskolás éveik során.

BEVEZETÉS – MI AZ EZER GYEREK PROGRAM?

Egy cég, egy intézmény vagy akár a társadalom jövőjének tervezésekor az egyik legfontosabb kérdés alighanem az, mi történik majd a felnövekvô generációkkal. Az, hogyan viszonyulnak a jövő felnőttei egymáshoz és környezetükhöz; hogy mit szeretnek majd s mit ítélnek el; hogy mit hajlandók és mit nem megérteni, befogadni, vagy éppen fogyasztani, mind jórészt gyermekkori szocializációjukon múlik. Mindez pedig elsősorban azon, milyen ismereteket, készségeket és szemléletet kapnak iskolás éveik során.

Nem csak magyar jelenség, de Magyarországon különösen igaz, hogy oktatási rendszerünk súlyos nehézségekkel küszködik. A probléma kettős: az oktatási rendszer nem képes modern, használható ismereteket átadni, a gyerekek pedig nem érzik azt, hogy bármi értelme is lenne annak, amit tanulnak.

Egyetlen program, egyetlen terv, egyetlen javaslat nem tudja orvosolni a problémákat. Alkalmas lehet azonban arra, hogy bemutassa: másképp is lehet hozzáállni a gyerekek oktatásához. Úgy, hogy az egyszerre legyen hasznos és élményekben gazdag mindenki számára. Hogy egyszerre adjon használható tudást a gyermekeknek, tájékoztassa és segítse a jövőorientált piaci szereplőket, segítsen egy versenyképesebb generáció felnövekedésében, s főként okozzon örömöt minden résztvevő számára.

Ez az ambíció hívta életre az Ezer Gyerek programot. Az Ezer Gyerek program egy alapjaiban új felfogású train-to-train oktatási, nevelési és szociális program, amely a 8-14 éves iskolás gyerekek közösségi szerepvállalásának fejlesztését célozza meg.

A program alapgondolata egyszerű. Vegyünk egy problémát, amely egyszerre fontos társadalmilag és érdekli a gyerekeket. Erre a problémára – tehát nem egy tantárgyra, hanem egy társadalmi-gazdasági problémára – építsünk fel egy egynapos, intenzív oktatási programot, amely eszközeivel, stílusában és módszereiben egyaránt a lehetô leginnovatívabb.

Hozzunk össze erre az egy napra az ország különböző pontjain ezer gyereket. Vegyenek ők részt az egynapos képzésben: sajátítsanak el ismereteket, készségeket, s mindeközben érezzék jól magukat.

Ezek után pedig, információval, sőt, „pedagógiai” munícióval felvértezve térjenek vissza iskolájukba, kortárs közösségükbe, és saját elképzeléseik szerint adják tovább tudásukat. Mindemellett pedig legyenek tagjai egy olyan, folyamatosan újabb információkat adó, interaktív virtuális felületnek, amelybe bárkit bekapcsolhatnak, s amely biztosítja a program továbbélést az egynapos rendezvényen túl.

Az Ezer Gyerek voltaképpen egy módszer, amely tetszés szerinti témákra alkalmazható. A koncepció, a logika azonos – a téma és a konkrét szerkezet más.

Az Ezer Gyerek program nem titkolt módon marketingokokból is „ezer” gyerekkel számol. Nem csak az átadott tudás, de egy kiemelt közösséghez tartozás vágya, egy nagy, országos programban való részvétel lehetôsége is motiválja a program résztvevôit.

Az Ezer Gyerek programnak nincsenek „világmegváltó” céljai. Nem gondoljuk, hogy egy egynapos képzéstôl egy adott terület „specialistái” lesznek a gyermekek. Azt sem gondoljuk, hogy az általuk továbbadott tudás akadémiai értelemben kikezdhetetlen lenne.

Biztosak vagyunk azonban abban, hogy ezzel a koncepcióval minden módszernél hatékonyabban – és „könnyebben” – tehetjük érdekeltté a gyerekeket a felvetett problémákban. Egy nap alatt senki nem lesz pl. környezetvédelmi guru, de olyannyira felkelthetjük az érdeklôdését e probléma iránt, ami késôbb spontán tanuláshoz vezet. Márpedig azt sokszor, sokan bizonyították: nincs hasznosabb és maradandóbb ismeret, mint amit a gyerek saját kezdeményezésből, saját érdeklődésbôl tanul.

 

 

 

AZ EZER GYEREK PROGRAMRÓL RÉSZLETESEN

Alapvető kérdések

A 8-14 éves korosztályról pár dolgot bizton állíthatunk. Tény, hogy ők azok, akik egyfelôl a legérzékenyebben reagálnak a szűkebb környezetük, és az általuk kiválóan kezelt, modern információs eszközök által elérhetô, tágabb világ változásaira, ôket elérô híreire; másfelôl pedig ôk lesznek már középtávon is a legnagyobb hatással alapvető közösségeinkre.

Egyszerűbben: rövid idô múlva az lesz a legfontosabb, amit ôk ismernek, amit ôk akarnak. Amit nekik, az úgynevezett tweeneknek ma megtanítunk, az lesz maga a holnap. A ma átadott információk alapján hozzák meg a holnap döntéseit, oktatásuk, nevelésük és szocializációjuk iránya jelöli ki a jövőt.

Tudjuk azonban azt is a tweenekről, hogy számukra a hagyományos oktatás kevés valódi csatlakozási pontot kínál. Az iskolai oktatás kereteit legfeljebb közelíteni lehet a gyerekek hétköznapi tanulási folyamataihoz. Ez önkéntességen, a modern kommunikáció, a digitális kultúra eszközein, és az egyirányú információátadás helyett a kölcsönösségen alapul. A tweenek egymást képezik, tanítják, és az ehhez választott csatornáik nagyban különböznek a közoktatásban megszokottaktól.

Ha az a célunk, hogy valódi hatást érjünk el, ha alakítóként akarunk fellépni azok ismereti és képességei kapcsán, akik a jövô hétköznapjait fogják alakítani, akkor ugyanezekre a csatornákra kell építenünk.

Hatékony oktatási, nevelési és szocializációs program ebben a korosztályban elképzelhetetlen annak tudomásul vétele nélkül, hogy a célcsoport maga is tartalom-elôállító. Az internet, azon belül is a blogok, a közösségi szájtok, a különbözô interaktív felületek eszközével passzív befogadókból aktív PROSUMER-ekké (consumer-producer) váltak.

A tween elsôsorban nem könyvet olvas, hanem internetes blogbejegyzéseket, cikkeket, melyeket kommentál, vagy épp saját bejegyzésekben válaszol meg. A tween elsôsorban nem televíziós műsorokat néz, hanem internetes videókat, melyeket letölt, megoszt, vagy saját eszközeivel (akár egy mobiltelefonnal is) maga is videókat készít. A tween elsősorban nem passzív rádióhallgató, hanem internetes rádiókat, vagy saját MP3-gyűjteményét hallgatja. A tween valós idôben, online kommunikál a chaten, társasági kapcsolatait közösségi szájtokon gondozza.

A legfontosabb feladat tehát az általuk elôállított, jövőbeli tartalmakhoz minél több releváns információt átadni, a széles látókört biztosítani. A tweenek mindenképpen hatnak egymásra, mindenképpen „nevelik” a korosztályi társakat. A kérdés az, hogy mindehhez mit lehet hozzáadni, hogyan lehet alakítani, miként lehet elérni, hogy a tweenek interakciói, az általuk létrehozott tartalom hordozza mindazokat az értékeket, melyek közvetítésében a hagyományos oktatás ma csökkenô hatékonyságot mutat.

Az egyik lehetséges megoldás az Ezer Gyerek program. Az a módszer, mely legalább ezer gyerek bevonásával a tween-korcsoport saját módszereivel juttatja célba az információkat, fejleszti a résztvevôk képességeit, és alkalmassá teszi ôket arra, hogy a programon tanultakat a már jellemzett csatornákon saját korosztályukkal is megismertessék.

Új típusú, közösségi szerepvállalás, hasznos tudás, modern közvetítő csatornák – ezeket kombinálja az Ezer Gyerek program.

Nagykövet születik – az Ezer Gyerek program működés közben

A program során a legfontosabb cél, hogy a hagyományos oktatás kereteitôl minél inkább eltávolodva, a tweenek interakciós helyzeteit közelítve valósítsuk meg a tervezett workshopokat, és azok valódi „útravalóként” szolgáljanak.

• Kisebb, ötvenfős csoportokban, pedagógiailag átgondolt, de a kor elvárásainak megfelelô, a résztvevôket felnôttként involváló sorozatra van szükség, melyek teljes anyagát (néhány más, ‚heritage’ anyag: dzseki, trikó, pendrive stb.) a gyerekek kompatibilis adathordozókon megkapják. Az a feladatuk, hogy ezt minél nagyobb körben újra elôadják, terjesszék (otthon, baráti kör, kirándulás, iskolai kiselôadás, osztályfônöki óra, tematikus órák stb.)
  
• Az előadásokat az iskolai környezetbôl kiszakított, presztízs, és nem „sulira emlékeztető” helyszíneken (egyetemi elôadó, Millenáris Park stb.) tartjuk meg, ezzel is komolyabbá téve az adott issue és a résztvevôk fontosságát.
  
• Cél, hogy a gyerekek (kvázi nagykövetek) küldetésként tekintsenek az általuk megszerzett ismeretek továbbadására, melyhez az iskolákkal történô kapcsolattartás keretein belül minden támogatást biztosítani igyekszünk.

Ha Harry Potter kötelező olvasmány lenne, nem olvasnák a gyerekek

A program minden résztvevô számára önkéntes, a bekerülés elôzetes aktivitást igényel, a pozitív feedback a túlnyomó többség számára garantált.

Ahogy az iskolai kötelezô olvasmányok „műfaji” korlátok miatt (nem önállóan választott, a szabad döntés illúzióját sem adja meg, egységes és készen kapott tartalom megadott szempontok szerinti befogadására épül, és mindezek tetejébe a felnôttektôl származó utasítással terhelt) nem tudnak „divatosak”, menôk lenni adott korcsoportban, úgy az Ezer Gyerek program is csak akkor lehet sikeres, ha új elérési és interakciós csatornákat alkalmaz.

Ezért a program:

• Önkéntes, a gyerekeket nem az iskola delegálja kötelezô résztvevôként, hanem maguk döntenek errôl.
  
• Elôzetes aktivitást igényel, mely igazodik a tweenek rutinjához: online tesztkitöltés és regisztráció. A gyerekek „motivációs írása” (amellyel saját maguk számára is megfogalmazzák, mit és miért szeretnének tanulni) oktrojált helyzetek helyett önérdeket keletkeztet a részvételre.
  
• Nem a hagyományos, iskolai keretek között oktat: nem osztálytermekben, nem tanár-diák szerepek mentén zajlanak az elôadások, és nem a hibakeresés motivációjával történik az értékelés, nincs frusztráló számonkérés.

Interaktivitás és innováció: párbeszéd saját nyelven

Az Ezer Gyerek program fontos eleme a kooperatív tanulási módszer, mely a tudás egyirányú átadása helyett egy közös tudásbázis együttes felépítésére épít. Mindehhez pedig a 21. századból válogatja a modern technológiai eszközöket.

A résztvevôk kooperatív módon tanulnak, közösen építik fel a megadott elemekbôl, a kapott információkból azt a tudást, melyet a program szándéka szerint tovább tudnak adni a kortársaiknak. Állandó visszacsatolás, a visszakérdezés és pontosítás lehetôsége mellett zajlik a program.

Nincs olyan cél, hogy a gyerekek máshogy, „felnőtt módjára beszélve”, szakkifejezések és tudományos levezetések szolgai átvételével, tankönyvi leckék bemagolásával jussanak a tudáshoz. Ehelyett ugyanazokon a felületeken, ugyanazokkal az eszközökkel dolgozunk, amelyeket egyébként is használnak. Könnyen belátható, hogy azokat az energiákat, melyeket arra fordítanak, hogy önmagukat és társaikat öntudatlanul is képezve, elsajátítsák a számítógép, az internet, az egyes alkalmazások használatát, igenis lehet az oktatás, a tudás átadásának egyéb dimenzióiban is hasznosítani.

Egy effektív és logikus rendszerbe foglalt tudásanyag kialakítása ma csak nehézkesen oldható meg a közoktatás keretei között. Jól látható azonban, hogy amint iskolán kívüli, érdeklôdésüknek és élethelyzeteiknek jobban megfelelô tevékenységrôl van szó, akkor ugyanezek a gyerekek képesek hosszú órákat tölteni új ismeretek elsajátításával, egymás indirekt oktatásával. Mi lehet sikeresebb? Ha egy tween órákat tölt a számítógép, az internet elôtt, akkor tiltsuk ezt meg neki, állítsuk szembe ezt az általa választott, számára fontos és pozitív tevékenységet „a tanulással” – vagy inkább próbáljuk befolyásolni, hogy milyen honlapok, témák iránt érdeklôdik, milyen tartalmat állít elô ô maga? Nyilvánvaló, hogy az utóbbi megoldás kecsegtet nagyobb sikerrel.

Végezetül pedig azt is ki kell mondani: vannak információk, melyeket a hagyományos oktatás nem tud átadni, és készségek, melyeket nem tud fejleszteni. Ezek ellensúlyozását vagy rábízzuk a spontán, korosztályi élményekre, vagy megpróbáljuk a tweenek saját nyelvét és eszköztárát felhasználva, új módon kanalizálni ezt a tudást. Az Ezer Gyerek program nem helyettesíti, hanem kiegészíti az oktatás és nevelés hagyományos intézményeinek munkáját, és hathatós segítséget nyújt az össztársadalmi célokat szolgáló szocializáció kiteljesítésében.

Ha társadalmi cél, hogy a felnövekvô nemzedékek modern, tudatos, informált, nyitott polgárokká váljanak, annak egyik legjobb módja egy prémium oktatási program keretében, a legfogékonyabb korban „találkozni” a gyerekekkel, és azokat közösségé formálni. Ez a legbiztosabb alapja a társadalmi szemléletformálásnak. A felnôttkorra atomizálódó egyének ebben a korban még fogékonyak, és határozottan azonos életvitelbeli jellemzôkkel írhatók le.

Kiteljesedő, élő kollektív tudás

A tweenek közös, kollektív tudása egyfelôl nagyon is hasonló, vagy épp közös elemeket variál: adott közösségi oldalak, technológiai eszközök, véleményvezér források variálásával működik. Másfelôl viszont sok elemében esetleges, töredezett, sokszor csak a véletlenen múlik, hogy milyen irányban fejlôdik tovább. Ebbe a folyamatba visz tudatosságot a program. Az átadott tudás multiplikátor-elven hasznosul és terjed: a korosztályi véleményvezérek átadják, a generációs csatornákon keresztül a kollektív tudás részévé teszik a kapott információkat és szemléletet.

A program résztvevőit a képzés során nem csak arra készítik fel, hogy önmaguk számára hasznos, egyénileg hasznosítható tudáshoz jussanak. Ezer gyerek már egy kritikus tömeg, képes arra, hogy mérhető változást érjen el a korosztályának átadott tudással. Ezért fontos, hogy ez az ezer gyerek olyan képzést kapjon, olyan élményben részesüljön, és olyan eszközökhöz jusson, melyek birtokában képes a tudását adekvát módon át is adni a kortársainak.

Minden program, minden, az Ezer Gyerek keretében feldolgozott téma kapcsán a résztvevôket megtanítjuk és motiváljuk arra, hogy a tudását adja át másoknak is. Legyen ô az, aki családjában, az osztályában, az iskolában vagy más közösségeiben adott téma ismerôje és képviselője. Mindehhez a szükséges segédanyagot is biztosítjuk (ez minimálisan egy kisebb elôadás anyagának adathordozón történô átadását, és az annak felhasználásáról való oktatást jelenti).

Ezer gyerek már önmagában is jelentôs közösség. Nem egyszerre és nem egy helyszínen vannak jelen – kisebb egységek, egy-egy program ötvenfôs csoportjai építik fel a témánként bevont, ezer gyerekbôl álló közösséget. Innentôl viszont szabad az átjárás, a kapcsolódási lehetôségek száma megnô: nem csupán a közös tudás bármikor elérhetô bázisaként, hanem találkozási pontként is megjelenik az Ezer Gyerek honlapja. Adott témához kapcsolódó anyagok, interaktív felületek éppúgy megtalálhatók lesznek rajta, mint a tweenek által igényelt, modern közösségi funkciók. A létrejövô közösség pedig egy dinamikus, idôben és térben is változó, fejlôdô egységet jelent: az évekre szóló kapcsolatok, a kapott tudás által befolyásolt egyéb, korosztályi közösségek révén egy hosszabb távon is működôképes, jól használható bázis alakul.

Ez az ezer gyerek azonban egyúttal százezres nagyságrendű elérést is jelent a korosztály tagjaihoz. A gyerekek kiválasztása során ennek érdekében nagy hangsúlyt kell fektetni a földrajzi kiegyensúlyozottságra és a hátrányos helyzetben lévôk bevonására.

Fontos, hogy a gyermekek 60 százaléka vidéki legyen, és a csoportok oktatására úgy Budapesten, mint számos vidéki helyszínen kerüljön sor. A tweenek jelentôs hányada lefedhetô – és a rendszerbe bekerült tudás mindig meg fogja magának találni a legmodernebb, legdivatosabb közlési csatornát.

Ami ezt a korosztályt foglalkoztatja, az mindig automatikusan a leggyorsabb pályán mozog. Az ezer gyerek és az általuk befolyásolt struktúrák pedig variábilis felhasználási lehetôségeket jelentenek: a létrejövô láncolaton a legkülönbözôbb információk, illetve aktivizáló felhívások juttathatók el célzottan a megszólítani kívánt csoporthoz.

 

 

ADEKVÁT FORMA, VARIÁBILIS TARTALOM

Alábbiakban három, az Ezer Gyerek program által hatékonyan feldolgozható, sikerrel közvetíthetô téma lehetséges beillesztésére teszünk javaslatot. Az aktuális, társadalmilag fontos ügyek listája azonban ennél lényegesen hosszabb, a program pedig rengeteg, további téma beemelésére alkalmas. A módszer kiválóan adaptálható minden olyan tudásbázis konvertálására, melyet a hagyományos oktatás csak alacsony hatásfokkal, vagy csak részeiben tud átadni. Az eljárás minden esetben ugyanazt a sémát használja:

1. Témák meghatározása partnerekkel való együttműködésben (bázisinformációk meghatározása, kívánt cél megjelölése)

2. Oktatási anyagok előállítása (tudásanyag konvertálása, átültetése a tweenek nyelvére és alkalmazása azok eszközeire)

3. Pályázat, jelentkezés (gyerekek „motivációs írása” alapján, online tesztek kitöltése, tudásszint felmérése, a tapasztalatok alapján az oktatási anyag aktualizálása, hangsúlyok megváltoztatása)

4. Ezer gyerek kiválasztása (a fent leírt kritériumok alapján)

5. 50 fős workshopok kialakítása, tudás, technológia és anyagok átadása a program keretében

6. Az ezer gyerek multiplikátorként működve továbbadja az anyagokat

7. Visszacsatolás és networképítés (a képzés résztvevőinek utógondozása, a tudásuk rendszeres aktualizálása, keretek a saját közösségeik működtetésére, új közösséghez csatlakozáshoz) internetes portál létrehozása.

8.. Sikeres visszacsatolás esetén a program tartalmi bővítése, ill. újabb pályázat.

1. MODUL „A FÖLD NAGYKÖVETEI”

Az Ezer Gyerek program környezetvédelmi eleme

 

Bevezetés

A környezetvédelem tagadhatatlanul korunk egyik legfontosabb társadalmi kihívása. A fenntarthatóság kérdései, a környezetünk védelmével kapcsolatos feladatok, Földünk állapotának változásai egyre több embert foglalkoztatnak, Magyarországon éppen úgy, mint a világon máshol. Egyre többen ismerik fel, hogy komoly szemléletváltozás nélkül az emberiségnek már rövid távon súlyos gondokkal kell majd szembenéznie.

A környezetvédelemmel kapcsolatos ismeretek folyamatos bővülése, a környezettudatos magatartás fokozatos terjedése az egyik legpozitívabb változás a magyar társadalmon belül. A szelektív hulladékgyűjtés, a természet védelme, a jövônkrôl való felelôs gondolkodás azonban rávilágít arra: új kihívásokkal is szembe kell néznünk. A környezetvédő szervezetek egyre hangosabban hallatják a hangjukat, egyre több akcióval érnek el sikereket a tiszta, élhetô környezet elôsegítése kapcsán, ám a polgárok számára még mindig sok szituáció nehezen értelmezhetô a zöld mozgalmak részérôl.

 

Mindeközben az világosan látszik, hogy a felnövekvő nemzedékek számára a zöld gondolat egyre fontosabbá válik, új konfliktusok is megjelennek. A környezetvédelmi problémák „mainstreammé” válása egyben azzal a káros következménnyel is jár, hogy a környezetvédelemmel kapcsolatos ismeretek között egyre nehezebb eligazodni.

A környezetvédelmi szemléletformálást ezért ma alapvetően más kiindulópontokból és más módszerekkel kell végezni, mint kellett évekkel ezelôtt. Míg korábban a környezetvédelem, mint probléma léte kellett hogy elôtérbe álljon, ma a fiatal nemzedékek számára e problematika relevanciája nem kérdéses. Továbbra is komoly hiányosságok mutatkoznak azonban a tekintetben, mit is lehet tenni konkrétan a környezetvédelem érdekében. Mindez viszont oda vezethet, hogy bár a jövô generációja tudni fogja, hogy a környezetvédelem fontos, nem fogja tudni, mit kell neki tennie a környezetvédelem érdekében.

Programunk a környezetvédelem megváltozott súlyára és e változó problematikára építve foglalkozna a bevezetésben is megjelölt korosztállyal.

Hisszük, hogy nem az elvont elméletek szintjén kell megfogalmazni a gyermekeknek a természet védelmének fontosságát, hanem olyan hozzájuk közel álló programokat, cselekvési lehetôségeket célszerű bemutatni, amelyekkel hatékonyan tudják formálni környezetük és saját maguk gondolkodásmódját, s emellett hasznosak a hétköznapi élet során is. Ahhoz, hogy az élhető környezet továbbra is fontos szempont legyen, sőt: e téren folyamatos fejlődést tapasztalhassunk, szükséges, hogy a jövô generációja másként tekintsen a környezetvédelemre. A környezettudatos magatartás, a fenntartható fejlôdés ne üres frázisokként éljen a gyerekek, majd késôbb felnôttek fejében, hanem a jövô nemzedékek személyiségéhez tartozzon kis koruktól fogva.

A fentiekből kiindulva fogalmazzuk meg javaslatunkat egy új típusú, innovatív programra, amelynek célja egy önkéntes részvételen alapuló környezetvédelmi ismeretszerzés, interaktív pedagógiai program kialakítása és beindítása ezer gyerek számára – az Ezer Gyerek koncepció környezetvédelmi eleme: A Föld Nagykövete program.

A „Föld nagykövete” koncepció lényege

A „Föld nagykövete” program alapvető célja, hogy a célkorosztály számára olyan ismeretszerzési formákat teremtsen, amelyek eltérnek a hagyományos iskolai oktatástól. Interaktivitáson alapulnak, figyelembe veszik a korosztály jelentôsen megváltozott informálódási szokásait. A programon való részvételt követôen a gyermekek a „Föld Nagykövetei” lesznek: ismereteiket képesek lesznek továbbadni szűkebb közösségük számára.

A programról

A „Föld nagykövete” program egy egyrészt elméleti jellegű, másrészt gyakorlati ismeretekbôl álló rendezvény. A koncepció nagyobb hangsúllyal épít azonban a gyakorlati jellegű tudás megszerzésére. A programban való részvétel feltétele egy korábban az interneten kitöltött, sikeres regisztráció és „motivációs levél” megírása arról, miért fontos a környezetvédelem az adott jelentkezô számára.

A programnap menete konkrétan:

A programnap elején egy interaktív, kifejezetten erre a célra alkotott játékos oktatóprezentáció kerül bemutatásra. A film a gyerekek által könynyen érthetô módon hívja fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára, mindennapi példákon át világítva rá a fenntartható fejlôdés lényegére, értelmére. A film közben a résztvevôk számítógépes szavazógép segítségével töltenek ki tesztet, sms falban kommentálják a filmet és a prezentôr kérdéseire is válaszolnak. Vagyis, nem egyszerű befogadói a prezentációnak – filmnek –, hanem kérdéseikkel, sms-eikkel és interakciójukkal már ezen a ponton alakítóivá válnak a programnak.

A program második elemében a gyermekek számára referenciát jelentő „celebek” – hírességek” illusztrálják saját példáikon a környezetvédelmi problémákat. A cél annak érzékeltetése, hogy a környezetvédelem nem valamilyen elvont, csak a politikára tartozó kérdés, hanem a mindennapokban is megfogható tevékenység.

A modul harmadik részében interaktív csoportmunkára kerülne sor, gyakorlott facilitátorok segítségével. A csapatmunka során a gyerekek közel 10 fôs csapatokba tömörülnének, amelyek keretében pedagógiai segítség igénybevételével sajátítanák el a környezetvédelemmel kapcsolatos ismereteket.

A foglalkozások lényege, hogy a környezetvédelmet kézzelfogható közelségbe hozza a gyerekek számára – lássák, érezzék át, modellezzék, mit is jelent a környezettudatos magatartás. Ennek érdekében az oktatófilmek segítségével elsajátított ismeretek alapján kell prezentációt készíteniük egy általuk kiválasztott témáról annak kapcsán, hol, milyen eszközökkel tudnának ôk maguk, illetve mikrokörnyezetük hozzájárulni a természet védelméhez, a fenntartható fejlődéshez.

Mindennek részletes módszertana tapasztalt pedagógusokkal közösen kerül kidolgozásra, kulcselemei az életszerűség és az innovatív eszközhasználat. A csoportoknak saját számítógépeiket kell kiválasztaniuk az általuk modellezni kívánt tevékenységet – pl. „koncertlátogatás”, „mozizás”, stb. – , majd egy előzetesen elkészített szoftvert használva megtudni, mi e tevékenység környezetvédelmi vonzata, s mit tehetnek ôk e tevékenység keretei között a környezeti terhelés csökkentéséért.

Mindezek után a csoportok ismét összegyűlnek, és bemutatják egymásnak terveiket, majd megvitatják az elhangzottakat. A közös elôadás és vita után a gyerekek „10 dolog, amit Te is tehetsz” játékos oktatóprezentációt kapnak, amely alkalmas arra, hogy a nap során szerzett ismeretekre építve a váza lehessen a gyerekek multiplikátor tevékenységének. A gyerekek ezt az anyagot pendrive-on is megkapva ezt követôen visszatérhetnek iskoláikba, és tovább „terjeszthetik” ismereteiket.

E játékos prezentáció „továbbadásáért” jár a „Föld Nagykövete” igazolvány: ha a gyerekek az ezer gyerek internetes felületen regisztrálják, azt, terveik szerint hol és kiknek mutatják majd be a prezentációt, postán kapják a „bizonyítványt”. Ez a technika radikálisan megnöveli a programnap utáni kontaktusszámot a gyerekekkel, anélkül, hogy nehezen teljesíthető feladatot adva elérhetetlenné tenné számukra a „Föld Nagykövete” igazolványt.

A program egészére igaz, hogy a gyerekek játszva tanulhatnak. Nem a szokásos iskolai foglalkozáshoz hasonlítható, inkább – a gyerekek érdeklôdésének növelése érdekében – egy „játékosan eltöltött nap”, amely azonban kimondottan hasznos és kézzelfogható ismereteket ad.

Társadalmi hasznosság és szemléletformálás

Az Ezer Gyerek Program, s ezen belül a „Föld nagykövete program” célja is, hogy elôsegítse a jövő generációjának társadalmi felelôsségvállalásra való nyitottságát. Ezen túl olyan gyermekeknek nyújtson hasznos ismereteket, maradandó élményeket, akik ilyen közegben szocializálódva tudnak segíteni társaiknak és az idôsebbeknek, nevelve őket.

A fentiekbôl is kitűnik, hogy a „Föld nagykövete” program célja többoldalú: mindenek elôtt annak a korosztálynak a képzése a cél, amely a fenntartható fejlôdés záloga lehet, tisztában van a természet védelmének fontosságával, s tudja is, mit kell ezért tennie. Ezen túl: képes arra, hogy alakítsa mikrokörnyezetének gondolkodását, s hatással legyen kortársaira is. Fontos tehát kiemelni azt a multiplikátor hatást, amellyel nemcsak a programban résztvevô gyerekek estében érhetô el eredmény, hanem rajtuk keresztül számos további emberhez is eljuthat a program fő üzenete.

Mindent egybevetve kijelenthetô: a játékos, interaktív formában való tanulás, a jó példák megtapasztalása, a korcsoport tanító-fejlesztô-rásegítô ereje nagyban formálhatja a 8-14 éves korosztályt, s ezt kihasználva felnevelhetô egy, a környezetérôl sokat tudó, azért tevô, felelôsebben gondolkodó generáció.

 

 

2. MODUL „MINDENKINEK HAZA KELL ÉRNI”

Koncepció Kerékpáros Kisjogsi bevezetéséről

 

Bevezetés – Kerékpáros Kisjogsi Ezer Gyerek számára

A kerékpározás terjedése, különösen a fiatalok körében, az egyik legpozitívabb változás Magyarország közlekedési kultúrája kapcsán. A kerékpározás hobbiból általánosan bevett közlekedési eszközzé válása azonban új kihívásokat is teremt. Miközben a kerékpáros érdekvédô szervezetek egyre komolyabb sikereket érnek el a biciklizéssel kapcsolatos szabályozás változásában, új konfliktusvonalak is kialakulni látszanak. Megfelelő szemlélet, tolerancia és ismeretek nélkül az „autósok” és a „biciklisek” nem közlekedô partnerekként, hanem vetélytársaikként tekinthetnek egymásra.

Még mindig gyakori az a felfogás, hogy a kerékpározáshoz nem kellenek szabályismeretek, elég csak „felülni a biciklire”. Fontos mindez a kerékpározás biztonsága szempontjából is. Ma a gyermekek sokszor szülôi felügyelet nélkül tekernek falvak, városok utcáin. A 8-14 éves korosztály szempontjából kiemelt fontossággal bír tehát a biztonságos kerékpározás feltételeinek megismerése, s az ezzel kapcsolatos pozitív példa bemutatása.

A közlekedési kultúra változásában, változtatásában ugyanis a jövô generációi lehetnek főszerepben. A fentiekbôl kiindulva teszünk e helyütt javaslatot egy új típusú, innovatív programra, amelynek célja egy önkéntes alapon megszerezhetô Kerékpáros Kisjogsi koncepciójának kialakítása és elindítása az Ezer Gyermek számára.

Mi a Kerékpáros Kisjogsi?

A Biciklis Jogosítvány egy olyan önkéntes, azonosításra is alkalmas igazolvány, amelyet egy viszonylag egyszerű, ugyanakkor energia befektetést és tanulást igénylô program után szerezhetnek a gyerekek, és amely „bizonyítja” a biciklizéssel kapcsolatos alapvetô ismeretek elsajátítását. A gyerekek egy internetes regisztráció és KRESZ-teszt kitöltése után egy egynapos rendezvényen vesznek részt, amelynek végén megkapják az iratot.

Az irat hangsúlyozottan önkéntes; valójában jobban hasonlít egy klubtagsághoz vagy egy vizsgát igazoló nyomtatványhoz, mint egy kötelező irathoz, s inkább csak a gyermekek érdeklôdésének fokozása okán hívjuk kisjogsinak. A kisjogsival nem jár központi nyilvántartás, amely kapcsán adatvédelmi aggályok is felmerülhetnének; nem takar továbbá semmilyen kötelezô erejű igazolványt – pusztán arra alkalmas, hogy tanúsítsa: a gyermek rendelkezik azokkal a nélkülözhetetlen ismeretekkel, amelyek a biztonságos kerékpározáshoz szükségesek.

A Kerékpáros Kisjogsi segíthet baj esetén az azonosításban, mivel egy olyan fényképes „iratról” van szó, amely tartalmazza a baleset esetén értesítendô szülôk, hozzátartozók elérhetôségeit, a gyermek vércsoportját, továbbá adott esetben annak a biciklinek az egyedi azonosítóját, amely átment egy műszaki átvizsgáláson.

Milyen ismeretek?

Fontos tanulság a nem kerékpározó bicikli-tulajdonosok érveit vizsgálva, hogy elsôsorban a biztonságérzet hiánya miatt nem ülnek nyeregre – félnek ugyanis a közúton. Kiemelendô tehát, hogy ezen a területen célszerű lépéseket tenni, mindenek elôtt azzal, hogy a kerékpárosokban is tudatosítjuk: a bicikli is jármű, a közúton is ennek megfelelôen célszerű viselkedni. Ebbe beletartozik például a megfelelő műszaki állapotú „jármű” (kerékpár) és a szabályok ismerete is.

Egyaránt szükség van a 8-14 éves korosztály közlekedési ismereteinek bővítésére (KRESZ tesztek), valamint a kerékpározás gyakorlatának elsajátítására egy erre alkalmas pályán. Ezen túl célszerű az alapvetô műszaki ismeretekkel (fékek ellenôrzése, gumi cseréje) is felvértezni az általános iskolásokat annak érdekében, hogy könnyebben és biztonságosabban pattanhassanak nyeregbe. E három tevékenységet pedig remekül kiegészítheti a nélkülözhetetlen egészségügyi ismeretek oktatása is – hogyan kell ellátni egy horzsolást rögtön egy félresikerült kanyar után, miként kell bekötözni egy sérült kart, stb. Ezek mind-mind olyan hasznos, ám a korosztály számára könnyen emészthetô ismeretkörök, amelyek kitűnően alkalmasak a gyerekek általi megismerésre.

A közlekedés biztonságának javítása során tehát két alapvető célt érdemes kiemelni: az egyik a kultúra alakítása, a biztonság növelésének elôsegítése, a másik pedig a gyors és hatékony válaszok adása a napi kihívásokra.

A program menete

A Kerékpáros Kisjogsi megszerzésére az Ezer Gyerek program keretei között kerül sor. A jelentkezés, az elôzetes felkészülés és a multiplikátor hatás anyagunk általános részében leírtak alapján valósul meg.

Az egynapos rendezvényen való részvétel feltétele egy korábban az interneten kitöltött, sikeres teszt, amely alapvetô közlekedési ismereteket mérne. A teszt kitöltéséhez szükséges, hogy a gyerekek regisztráljanak egy erre a versenyre specializált honlapon az Ezer Gyerek honlap egy alszájtján –, majd a sikereses bejelentkezés után saját profilt alakítsanak ki. Az elkészíteni kívánt weboldal célja kettôs: egyrészt olyan felület biztosítása a projektben résztvevô gyerekeknek, ahol ki tudják tölteni a saját KRESZ-tesztjüket; másrészt olyan kommunikációs platformot jelent számukra, amelyet a program véget érése után is használhatnak.

A nélkülözhetetlen KRESZ ismeretek elsajátítása után nyílna mód a gyerekek számára a lakóhelyükhöz legközelebb esô rendezvényen való részvételre. Mindennek konkrét módja egy egynapos foglalkozás, amelynek keretében a fenti ismeretek elsajátíthatók. Az Ezer Gyerek program keretében konkrétan is ezer gyerek szerezhetne kisjogsit, mégpedig oly’ módon, hogy az egyes foglalkozásokon 50 gyerek vesz részt.

A programba indokolt a gyermekek által kedvelt és ismert, hiteles hírességeket – „celebeket” – bevonni. A rendezvény elején ezen ismert hírességek hívnák fel a figyelmet a biztonságos kerékpározás fontosságára. Az ismert személyiségek szereplése után sor kerülne a gyerekek gyakorlati feladataira – ezek közül is elsôként az akadálypálya teljesítésére. A gyakorlati feladatok fontos eleme, hogy a gyerekek számára is szórakoztatóak, könnyen tanulhatóak és végrehajthatóak legyenek. Ezek teljesítése az irat megszerzésének egyik elôfeltétele. Az akadálypálya lényege, hogy a gyerekek olyan, a mindennapi közúti közlekedés során szükséges ismeretekkel vértezôdjenek fel, amelyeket nem feltétlenül tudnak kortársaiktól elsajátítani, ám mindenképpen hasznosak a biztonságos közúti közlekedés szempontjából.

A program során a résztvevő gyerekek kerékpárjai egy alapos műszaki átvizsgáláson esnének át. Ennek fô célja, hogy tudatosítsa a fiatalokban: a biztonságos kerékpározáshoz a bicikli minimális műszaki kritériumainak is rendben kell lennie. A műszaki átvizsgálás során a kerékpárok egyedi azonosítót, „kvázi rendszámot” is kaphatnak (pl.: gravírozással), amely azonosítót a Kerékpáros Kisjogsin feltüntetve könnyebbé válhat az ellopott biciklik azonosítása, s a jogos tulajdonos felkutatása.

A program szintén fontos elemeként a gyerekeknek részt kell venniük egy olyan egészségügyi oktatáson – bemutatón, ahol a mindennapi sérülések ellátását tanítanák meg számukra: hogyan kezeljék a felületi sérüléseket (pl.: horzsolás fertôtlenítése, tisztítása), mi a teendô egy-egy balul sikerült kanyar után, kihez kell fordulni, ha orvosi segítségre van szükség.

A Kerékpáros Kisjogsi program e tényezők alapján döntő mértékben járulhat hozzá egyrészt a kerékpáros közlekedés biztonságosabbá tételéhez, másrészt általában a közlekedési kultúra formálásához.

A gyerekek mindeközben „játszva tanulnak”, hiszen egy olyan programon vesznek részt, amely hasznos szabadidô eltöltésnek tekinthetô. A késôbbi életük során is jól felhasználható ismeretekkel gazdagodnak, ezen túl találkoznak egy hozzájuk hasonló közeggel, fejlesztve ezzel a szociális érzéküket. A legfelkészültebb gyerekek pedig alkalmasak lesznek arra, hogy otthon, a szűkebb közösségükön belül „trénerekké” váljanak a biciklis ismeretek oktatása szempontjából is – tisztában lesznek ugyanis a műszaki, egészségügyi ismeretekkel egyaránt, s biztonságosan fognak tudni kerékpározni, a KRESZ szabályait betartva.

A Kerékpáros Kisjogsi megszerzésével, a program lezárulta után a résztvevô gyerekek rendelkezni fognak azokkal a képességekkel, amelyekkel el tudnak kerülni egy balesetveszélyes helyzetet, illetve, ha megtörtént a baj, adekvát módon tudják kezelni a szituációt. Az irat plasztiklapja alkalmas arra, hogy a szülôk nagyobb nyugalommal engedjék el gyermeküket egyedül kerékpározni, s egy estelegesen bekövetkezô baj esetén gyorsan ki lehessen deríteni az értesítendők elérhetôségeit. A műanyag kártya segít az ellopott kerékpárok azonosításában, megnehezítve ezzel a továbbértékesítést.

Mindent egybevetve kijelenthető: a játékos, interaktív formában való tanulás, a jó példák megtapasztalása, a korcsoport tanító-fejlesztő-rásegítő ereje nagyban formálhatja a 8-14 éves korosztályt, s ezt kihasználva felnevelhetô egy biztonságosabban közlekedô generáció.

Miért jó a Kerékpáros Kisjogsi?

• Mert a megszerzés érdekében a gyerek egy napig aktívan foglalkozik ismeretszerzéssel és biciklizéssel kapcsolatos műszaki feladatokkal, szakember segítésével. Bár az idô nem tűnik soknak, valójában sokkal több, mint amennyi energiát „magától” fektetne bele.
  
• A kisjogsi egy garancia a közlekedési partnereknek és a szülôknek, hogy a gyerek bizonyos ismeretekkel rendelkezik; hogy „beengedhetô” a közlekedésbe.

• A programokra érdekes és modern környezetben kerül sor, így a gyermekek számára önmagáért is megéri részt venni.
  
• A kapott irat, egy fényképes plasztikkártya elérhetôségekkel segít azonosítani olyan gyerekeket, akik lehet hogy egyébként nem hordanának magukkal ilyen iratot. Az önkéntesen szerzett kisjogsit alighanem szívesebben viszi magával a gyerek, mint egy „kötelezô” iratot.
  
• Az internetes felület következtében a gyerek részévé válik egy közös érdeklődés alapján kialakuló közösségnek.
  
• A kisjogsi jó „ugródeszka” lehet késôbbi, valódi jogosítványokhoz.

3. MODUL „A PUZZLE PROGRAM”

Az Ezer Gyerek program toleranciára, nyitottságra és sokszínűségre nevelő elem

 

A PUZZLE program célja

A 21. századba beleszülető fiatal nemzedékeknek talán minden korábbinál nagyobb kihívásokkal kell szembenézniük. Mindennapi életükben egyszerre részesei sokszínűvé váló közösségeknek, hálózatoknak és egy globalizált világnak. A tét pedig a demokrácia megőrzése.

A felnövekvő generációkat egyszerre jellemzi a kulturális sokszínűség elfogadása és elutasítása. Az elfogadásnak és az ezzel együtt járó megismerési igénynek olyan területei vannak mint például a zene világa, a nemzetközi étkezési szokások átvétele a pizzától a kínai „kaják”-ig, vagy a pár éve még egyáltalán nem ismert művészeti termékek „fogyasztása” – gondoljunk például a manga képregények hallatlan népszerűségére. Azonban az elutasításnak is széles területei vannak. Az elutasítás alapja lehet etnikai alapú, lehet a fogyatékossággal élôkkel kapcsolatos, de kapcsolódhat a testképhez: kövérek és soványak megkülönböztetése, vagy akár a nemi szerepekhez.

Az előítéletesség, a társadalmi kapcsolatok kiépítésének elutasítása ma Magyarországon leginkább a magyar romákkal, cigányokkal kapcsolatban jelentkezik a legélesebben. Tudományos vizsgálatok alapján különösen riasztó a romákkal kapcsolatos elôítéletek rohamos térnyerése, az hogy az ezzel kapcsolatos társadalmi diskurzust szinte teljes egészében szélsôséges csoportok irányítják, hogy mára a cigányellenesség vált társadalmi normává. Ezek a tendenciák megfigyelhetôek a fiatalok körében is, szinte függetlenül attól, hogy valaki a mindennapok során kapcsolatba kerül-e romákkal vagy sem. Az elôítéletesség gyakran még a személyes tapasztalatokat is felülírja. Az Ezer Gyerek program már csak a jövőképe alapján sem kerülheti meg ezt a kérdést. Figyelembe véve azonban egy-egy találkozó tudatosan vállalt széles horizontját és korlátozott idôtartamát a cigányokkal kapcsolatos sztereotípiákkal, elôítéletekkel elsôsorban a szegénységgel, a szegénység kultúrájával kapcsolatban fogunk foglalkozni.

A mindennapi élet során a különböző társadalmi, kulturális csoportokhoz kapcsolódó elutasítások a viselkedés szintjén jelennek meg. A viselkedés azonban csak a jéghegy csúcsa, amely alatt olyan erôk dolgoznak mint hitek és értékek, meggyôzôdések, elôítéletek és attitűdök. A sokszínűséggel kapcsolatos tanulás, amellett, hogy izgalmas és szórakoztató lehet, növeli egy társadalom összetartó erejét, segíti a saját, illetve az eltérôkulturális minták megértését, elfogadását és értékelését. Ez a megismerési folyamat segíti azoknak a készségeknek a kialakulását, fejlesztését és megszilárdulását, amelyek az egyenrangúság elvén alapuló viselkedéshez és a demokratikus döntéshozatalhoz szükségesek.

A fentiek alapján az Ezer Gyerek innovatív programjának részét képző PUZZLE-modul abban kíván önmagán túl mutató hatást kiváltani, hogy a 8-14 éves korosztály tagjai minél többet tudjanak meg önmagukról, családjuk és környezetük normáiról, azok forrásairól. Erre az önismeretre alapozódhat a társismeret, amely párbeszédet alakít ki, olyan dialógust, amely támogatja annak belátását, hogy az egyén saját, széles értelemben vett kultúrája nem az egyetlen létezô kultúra, és legkevésbé sem a „helyes” kultúra. Ez jelenthet igazi segítséget a kulturális korlátok lebontásában, valamint az iskolai – és az iskolán kívüli – megfélemlítés és erôszak kialakulásának megakadályozásában.

A PUZZLE modul célja, hogy a tizenévesek körében gyakorlattá tegye a toleranciát, hogy a résztvevôk tudják értékelni a saját kultúrájukat éppúgy mint a másokét, hogy tartózkodjanak egyes embercsoportok címkézésétôl, az elôítéletes viselkedéstôl, de még az etnikai, rasszista és szexista alapú viccektôl is.

A PUZZLE program módszertana

A PUZZLE egésze két szempontból is az önkéntesség elvére épül. A gyerekek önkéntesen, internetes regisztráció segítségével jelentkeznek programra, illetve a program folytatásaként szűkebb környezetükben önkéntesként vállalhatnak a szerepet a PUZZLE céljainak megvalósításában és képviselhetik annak értékeit.

A regisztráltak meghívót kapnak az úgynevezett PUZZLE-napra, amely tartalmában értékközpontú megközelítést alkalmaz, módszertanában pedig a játékos, sajátélményű, tapasztalati tanulásra helyezi a hangsúlyt.

A sajátélményű tanulás ereje abban rejlik, hogy nem csak az értelemre, hanem az érzelmekre is hatnak. A program során különbözô valós, az „itt és most”-ban történô, illetve szimulált gyakorlatokat kell megoldaniuk a résztvevôknek. A játékos jelleg biztosítja, hogy a gyerekek spontán módon viselkedjenek, és a mindennapok során rögzôdött magatartásmintákat kövessék. Így, a program alatt a gyerekek képet kaphatnak, információkat gyűjthetnek önmagukról – viselkedésükrôl, a különbözô gyakorlatok során keletkezett érzéseikrôl, arról, hogy a közös tevékenységek során hogyan hatottak másokra. Ezek a tapasztalatok egyfelôl megerôsítést nyújtanak a helyesen alkalmazott együttműködési és kommunikációs technikák esetében, másfelôl lehetôséget teremtenek annak végiggondolására és eldöntésére, hogy miben és hogyan érdemes a jövôben egyes viselkedési szokásokon változtatni.

A PUZZLE a gyerekek aktivitására és erôforrásaira épít. A foglalkozások vezetôi elsôsorban a munka megszervezésében, a gyakorlatok levezetésében és a megbeszélések irányításában, a következtetések megfogalmazásában vesznek részt. A tapasztalatok összegzése, egyes törvényszerűségek felismerése és tudatosítása lehetôséget teremt arra, hogy amikor a gyerekek a programot követôen a mindennapi életben hasonló helyzetekkel, problémákkal találkoznak, elkerüljék az addigi buktatókat, illetve a korábbiaktól eltérô, hatékonyabb megoldásokat válasszanak.

A program adta biztonságos környezet, a játékos forma, a közösen átélt élmények, a csoportos tanulás nem csak az önismeret fejlesztésére és egymás jobb megismerésére teremt kiváló alkalmat, hanem kialakítja és megerősíti a csoportkohéziót, amelyre a PUZZLE-napot folytató, hálózatszerű, az internet lehetôségeit kiaknázó működés épül majd.

A PUZZLE program felépítése

A PUZZLE modul központi eleme egy kb. 5 órás csoportfoglalkozás, amelyre azokat a gyerekeket hívjuk meg, akik a program honlapján elôzetesen regisztrálnak.

A regisztráció során a jelentkezôknek egy rövid tesztet kell kitölteniük. Minden tesztkérdéshez három válaszlehetôség tartozik. A kérdések különbözô mindennapi szituációkban tapasztalható viselkedésekre vonatkoznak, például olyan helyzetekre, amelyekben pl. idôsekkel, mozgáskorlátozottakkal vagy romákkal találkozik a kitöltô. A kapott válaszokat a közlekedési lámpák mintájára zöld, sárga vagy piros színnel értékeljük, az étékeléshez tartozó magyarázatok azonban nem korlátozódnak arra, hogy egy adott válasz jó, meggondolandó, illetve hibás, hanem mindig példák, javaslatok – pl. „Arra gondoltál-e, hogy….” vagy „Lenne-e kedved kipróbálni azt, hogy…” – mutatják be az elôremutató viselkedési formákat.

A regisztrált jelentkezôk egy délutáni, körülbelül 1-tôl 6-ig tartó színes programon vehetnek részt. Egy-egy alkalommal egy helyszínen 50 gyereket lát vendégül a PUZZLE program, a foglalkozásra pedig két 25-25 fôs csoportban kerül sor. Az ötórás program három, egyenként mintegy másfél órás sávból áll. Ezek felépítése a következô:

Mindegyik 25 fős csoportot két csoportvezető vezeti, az egyikük „felnőtt”: pedagógus, tréner, a másik pedig lehetôség szerint egy önkéntes fiatal, pl. olyan egyetemista, aki csoportvezetésben, táboroztatásban már szerzett jártasságot.

A program utókövetése döntően az internet segítségével valósulhat meg. A kialakítandó online felületen egyrészt a résztvevők kéthetente-havonta feladatokat kaphatnak, illetve egymással kommunikálhatnak a PUZZLE, az összetartó társadalom kiépítésével kapcsolatos helyzetek, dilemmák megoldásáról. A honlap arra is alkalmat kíván teremteni, hogy – részben a program támogatásával – akár személyes kapcsolatok, közös programok is létre jöjjenek nagyon eltérô helyzetű, pl. borsod megyei kistelepülésen élô, illetve nyugat dunántúli városi gyerekek között.

Szemléletformálás

Az Ezer Gyerek program más moduljaihoz kapcsolódóan a PUZZLE is több, mint egy egynapos foglalkozás. A programon részt vevô gyermekek ugyanis normaként fogadják el a toleranciát és a megértést, amelyet eredeti környezetükbe visszatérve közvetítenek. A PUZZLE az Ezer Gyerek program leginkább szemléletformáló eleme: nem csak az itt is megjelenô multiplikátor-hatás, hanem a spontán gyakorlat által is képes arra, hogy kisebb közösségek viselkedés- és gondolkodásmódját megváltoztassa.

A rendezvény után: PUZZLE játék az interneten

A rendezvényen résztvevôkkel való folyamatos kapcsolattartás és a szemléletformáló hatás minél eredményesebb érvényesítése érdekében az ezer gyerek internetes felületen létrehozunk egy online PUZZLE társasjátékot. A játékban való részvétel érdekében a rendezvény során a gyerekek belépô kódot kapnak. A játék célja, hogy a program résztvevôi a rendezvény után egy egyszerű, az rpg és a stratégiai játékok elemeit ötvözô játékon keresztül, egy számukra érthető formában „gyakorolják” a mindennapi toleranciát és maradjanak kapcsolatban egymással.

A PUZZLE online társasjáték arra is alkalmas, hogy folyamatosan az ezer gyerek internetes felületére irányítsa a program résztvevôit, ahol így a program utókövetése egyszerűbbé válik. Az online felületen a résztvevők kéthetente-havonta feladatokat kaphatnak, illetve egymással kommunikálhatnak a PUZZLE, az összetartó társadalom kiépítésével kapcsolatos helyzetek, dilemmák megoldásáról. A honlap arra is alkalmat teremt, hogy – részben a program támogatásával – személyes kapcsolatok, közös programok is létre jöjjenek nagyon eltérő helyzetű, pl. borsod megyei kistelepülésen élô, illetve nyugat dunántúli városi gyerekek között.

Kiadvány letöltése >>>

(forrás: ezergyerek.hu)